Az ukrán minisztertanács nagyszabású reformot tervez a vállalkozások védelme terén, és előkészíti egy speciális alap létrehozását, amely a vállalkozásokat a háborús kockázatok ellen biztosítja. Egy ilyen kezdeményezés megvalósítása azonban változásokat eredményezhet az ország gazdaságpolitikájában, nevezetesen a hozzáadottérték-adó (HÉA) 1 százalékpontos emelését.
Erről Oleksandr Kravchenko gazdasági és környezetvédelmi miniszter tájékoztatta az újságírókat egy találkozó alkalmával.
Miért nem elegendőek a meglévő programok?
A Gazdasági Minisztérium becslései szerint az ellenséges támadások miatt az ukrán vállalkozások veszteségei az idei évben példátlanul magas, 10 milliárd dolláros összegre rúghatnak.
„Tisztában vagyunk azzal, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló programok – a veszteségkompenzációs program és az „5–7–9%”-os kedvezményes hitelezés – nem tudják kielégíteni az egész üzleti szféra igényeit. Ezek a kis- és középvállalkozások számára működnek, de nem fedik le a nagyvállalatok igényeit” – jegyezte meg Oleksandr Kravchenko.
A probléma megoldására a kormány egy speciális biztosítási alap létrehozását javasolja, amely garantálja a vállalkozások számára az orosz agresszióból eredő első veszteség 10 millió dollárig terjedő megtérítését. A biztosítási díjat az eszközérték 2%-ának szánják, a magánbiztosítók bevonására irányuló programot pedig már 2027 elején elindíthatják Ukrajna egész területén.
Miért tervezik az adók emelését?
Maga a vagyonérték 2%-át kitevő biztosítási hozzájárulás nem lesz képes teljes mértékben fedezni az új alap igényeit. A minisztérium számításai szerint a kezdeti tőkeigény 2–3 milliárd dollár.
Ha a biztosítást önkéntes alapon hagynák, és nem vonnának be további állami forrásokat, a vállalkozások számára fizetendő járulékot elviselhetetlenül magas, 20%-os szintre kellene emelni. Ezért a kormány fontolóra veszi az alap tőkeemelését nemzetközi partnerek és az állami költségvetés bevonásával.
A Gazdasági Minisztérium az alaptőke feltöltésének legfontosabb lehetőségei között a következőket említi:
- Az áfa 1%-os emelése (20%-ról 21%-ra) – ezt a lehetőséget a minisztériumban a legjobb megoldásnak tartják, bár a végleges döntés még nem született meg, és a megbeszélések folynak.
- Alternatíva: ideiglenes importvám bevezetése és a már meglévő importvámok körülbelül kétszeresére emelése.
Milyen rövid távú megoldásokat készítenek elő a vállalkozások számára?
Amíg a hosszú távú biztosítási alap előkészítése folyik, a kormány operatív támogatási intézkedéseket vezet be:
- A biztosítás földrajzi hatályának kiterjesztése: a meglévő háborús kockázatokra vonatkozó biztosítási programot (amely legfeljebb 30 millió hrivnya kártérítést irányoz elő, de jelenleg főként a front melletti régiókban érvényes) tervezik kiterjeszteni Kijevre és Kijev megyére.
- Változások a hitelezésben: az „5–7–9%” kedvezményes hitelprogramot kiterjesztik a nagyvállalatokra is, amelyek a leginkább szenvednek a termelési kapacitások és a logisztikai láncok megsemmisülésétől (korábban ez a program csak a kis- és középvállalkozások számára volt elérhető).
Kárpátaljai médiánk figyelemmel kíséri az események alakulását, hiszen bármilyen országos adóváltozás és a háborús kockázatokra vonatkozó új biztosítási eszközök közvetlenül befolyásolják a régió gazdasági helyzetét és a vállalkozók következő évekre szóló terveit.
