Az uzsgorodi 79 platánból álló egyedülálló fasor hamarosan természetvédelmi terület státuszt kap. Ezt évekig tartó bürokratikus eljárások, több mint ezer aláírás összegyűjtése, valamint az aktivisták küzdelme a fák radikális metszése ellen előzte meg.
A Szloviánszka-parton húzódó platánfasor (a Masaryk-hídtól a Bozdos-parkig) – Uzhhorod névjegykártyája. Ezeket a fákat körülbelül az 1960-as években ültették, és a tudósok adatai szerint az egész Kárpátaljai megyében nincs másik ilyen korú, egyenes fasor. Esztétikai és rekreációs értékük mellett a 60 éves óriások fontos ökoszisztémát alkotnak: tisztítják a levegőt, visszatartják a port és a zajt, megvédik a sétányt a nyári hőségtől, és otthont adnak madaraknak és rovaroknak.
Hogyan kezdődött a fákért folytatott küzdelem
Az aleja megóvásának története 2023 őszén kezdődött. Akkor a Szloviánszka-parton, az „Uzh Venecija” étterem mellett két platánfát drasztikusan megnyírtak. Az esemény jelentős visszhangot váltott ki az uzsgorodiak körében.
„Meg akartam érteni, miért történt ilyen radikális metszés, hiszen a sétányon nagyon sok platánfa van, és vajon ez nem jelenti-e az ilyen intézkedések kezdetét az egész sétányon. Kiderült, hogy a városi tanács a jogszabályok ellenére eladta ezt a telket, mivel a sétány egy része nem adható el magántulajdonba. Ennek ellenére ezeknek a fáknak nem volt szerencséjük – magánterületen találták magukat” – meséli Dzvinka Bilonog, a polgárok közös petíciójának társszervezője.
Később a létesítmény tulajdonosa még két szomszédos platánt is drasztikusan levágott. A többi fa védelme érdekében Dzvinka Bilonog és hasonló gondolkodású társa, Jevgenija Micicika kezdeményezték egy közös petíciót, amelyben az allee védett státuszának megadását kérték. 2024 első felében 1 217 városlakó támogatta a kezdeményezést. A petíciót továbbították a városi tanácsnak, a megyei közigazgatásnak, valamint az ügyészségnek is – annak érdekében, hogy vizsgálják meg a part menti földterület magánkézbe adásának jogszerűségét.
Tudományos alátámasztás és „bürokratikus maraton”
A folyamatba párhuzamosan tudósok és környezetvédők is bekapcsolódtak. A „FORZA” Kárpáti Régió Fenntartható Fejlődését Támogató Ügynökség civil szervezet az Uzhhorodi Nemzeti Egyetem szakértőivel (Inna Beseganych, Roman Kish, Vladislav Peresolyak) és a Kárpátaljai Tartományi Helytörténeti Múzeum (Mykhailo Belanich) szakértőivel együttműködve tudományos indoklást készítettek egy helyi jelentőségű, kert- és parképítészeti műemlékpark létrehozására.
„Amikor megtudtuk, hogy a közös felhívás szó szerint rövid idő alatt ennyi szavazatot gyűjtött össze – ami Uzhhorod esetében nagyon sok –, az emberek nem mindig ilyen aktívak a környezetvédelmi kérdésekben –, elkezdtük vizsgálni, hogyan lehet ebből a lendületből hatékony eredményt kihozni” – jegyzi meg Lesja Loiko, a „FORZA” civil szervezet elnöke.
Az ungvári városi tanács gyorsan napirendre tűzte a kérdést, és egyhangúlag támogatta a kezdeményezést, továbbítva a dokumentumokat a megyei szintre. A folyamat azonban ezután két és fél évre elhúzódott. Az aktivisták szerint ennek a késlekedésnek köszönhetően az aleja egyes szakaszain már zúzalékot szórtak, sőt, az építmény alapjait is lefektették.
Mit jelent a „műemlékpark” státusz?
A Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás megerősítette: elfogadták a „Platánsétány” természetvédelmi terület létrehozásáról szóló határozatot.
„Ez lehetővé teszi majd az út mentén húzódó fasor természetvédelmi státuszának javítását, valamint a fák gondozására és ápolására vonatkozó követelmények szigorítását, ami a jövőben kizárja azok ellenőrizetlen metszését vagy kivágását” – magyarázza Jurij Szpontak, a Kárpátaljai Megyei Kormányhivatal Ökológiai és Természeti Erőforrások Főosztályának igazgatója.
A védettségi státusz egyértelműen szabályozni fogja az ültetvények gondozását:
- Tilos: a kivágás, a koronavágás (a korona mélyreható levágása), valamint bármilyen olyan építési vagy földmunkák elvégzése, amelyek károsíthatják a gyökérzetet.
- Megengedett: a száraz és sérült ágak higiéniai eltávolítása, az invazív növények elleni védekezés, valamint új platánfák ültetése.
Problémás kérdések: a terület csökkenése és a szakemberek hiánya
A közösség győzelme ellenére a környezetvédők és az aktivisták számos kockázatra hívják fel a figyelmet. Különösen az, hogy a tervezett 1 hektár helyett (amelynek a platánfák kiterjedt lombkoronájának teljes területét kellett volna lefednie) csupán 0,5 hektárt vettek védelem alá. Dzvinka Bilonog attól tart, hogy a terület határain kívül eső lombkorona-részek ismét a gondatlan metszés áldozatává válhatnak.
Ezenkívül a platánfákért folytatott küzdelem rávilágított az uzsgorodi zöldterületek gondozásával kapcsolatos rendszerszintű problémára. Az aktivisták kérdéseire kiderült, hogy a városban a fákat metsző közmű- és alvállalkozói szervezetek alkalmazottai csupán munkavédelmi oktatáson vesznek részt, de nem rendelkeznek arborisztikai szakképzettséggel. A Platános sugárúton akár 30 centiméter átmérőjű ágvágásokat is rögzítettek – ezek a „nyitott sebek” kaput nyitnak a fertőzéseknek és a kártevőknek.
Most következik az eljárás végleges lezárása a megyei tanács szintjén, valamint jogi védelmi mechanizmusok keresése a magántulajdonban lévő területen található négy platánfa számára. Mindazonáltal a Platánsétány története már most is példaként szolgál Uzhhorod számára arra, hogy a városlakók elkötelezettsége hogyan képes megakadályozni a zöldterületek megsemmisítését, és arra késztetni a hatóságokat és a közműszolgáltatókat, hogy átálljanak a városi fák gondozásának európai szabványaira.









