Két és fél évnyi küzdelem: hogyan menti meg az uzsgorodi közösség a Platánfasort a Szlaviánszka-parton

Az uzsgorodi 79 platánból álló egyedülálló fasor hamarosan természetvédelmi terület státuszt kap. Ezt évekig tartó bürokratikus eljárások, több mint ezer aláírás összegyűjtése, valamint az aktivisták küzdelme a fák radikális metszése ellen előzte meg.

A Szloviánszka-parton húzódó platánfasor (a Masaryk-hídtól a Bozdos-parkig) – Uzhhorod névjegykártyája. Ezeket a fákat körülbelül az 1960-as években ültették, és a tudósok adatai szerint az egész Kárpátaljai megyében nincs másik ilyen korú, egyenes fasor. Esztétikai és rekreációs értékük mellett a 60 éves óriások fontos ökoszisztémát alkotnak: tisztítják a levegőt, visszatartják a port és a zajt, megvédik a sétányt a nyári hőségtől, és otthont adnak madaraknak és rovaroknak.

Hogyan kezdődött a fákért folytatott küzdelem

Az aleja megóvásának története 2023 őszén kezdődött. Akkor a Szloviánszka-parton, az „Uzh Venecija” étterem mellett két platánfát drasztikusan megnyírtak. Az esemény jelentős visszhangot váltott ki az uzsgorodiak körében.

„Meg akartam érteni, miért történt ilyen radikális metszés, hiszen a sétányon nagyon sok platánfa van, és vajon ez nem jelenti-e az ilyen intézkedések kezdetét az egész sétányon. Kiderült, hogy a városi tanács a jogszabályok ellenére eladta ezt a telket, mivel a sétány egy része nem adható el magántulajdonba. Ennek ellenére ezeknek a fáknak nem volt szerencséjük – magánterületen találták magukat” – meséli Dzvinka Bilonog, a polgárok közös petíciójának társszervezője.

Később a létesítmény tulajdonosa még két szomszédos platánt is drasztikusan levágott. A többi fa védelme érdekében Dzvinka Bilonog és hasonló gondolkodású társa, Jevgenija Micicika kezdeményezték egy közös petíciót, amelyben az allee védett státuszának megadását kérték. 2024 első felében 1 217 városlakó támogatta a kezdeményezést. A petíciót továbbították a városi tanácsnak, a megyei közigazgatásnak, valamint az ügyészségnek is – annak érdekében, hogy vizsgálják meg a part menti földterület magánkézbe adásának jogszerűségét.

Tudományos alátámasztás és „bürokratikus maraton”

A folyamatba párhuzamosan tudósok és környezetvédők is bekapcsolódtak. A „FORZA” Kárpáti Régió Fenntartható Fejlődését Támogató Ügynökség civil szervezet az Uzhhorodi Nemzeti Egyetem szakértőivel (Inna Beseganych, Roman Kish, Vladislav Peresolyak) és a Kárpátaljai Tartományi Helytörténeti Múzeum (Mykhailo Belanich) szakértőivel együttműködve tudományos indoklást készítettek egy helyi jelentőségű, kert- és parképítészeti műemlékpark létrehozására.

„Amikor megtudtuk, hogy a közös felhívás szó szerint rövid idő alatt ennyi szavazatot gyűjtött össze – ami Uzhhorod esetében nagyon sok –, az emberek nem mindig ilyen aktívak a környezetvédelmi kérdésekben –, elkezdtük vizsgálni, hogyan lehet ebből a lendületből hatékony eredményt kihozni” – jegyzi meg Lesja Loiko, a „FORZA” civil szervezet elnöke.

Az ungvári városi tanács gyorsan napirendre tűzte a kérdést, és egyhangúlag támogatta a kezdeményezést, továbbítva a dokumentumokat a megyei szintre. A folyamat azonban ezután két és fél évre elhúzódott. Az aktivisták szerint ennek a késlekedésnek köszönhetően az aleja egyes szakaszain már zúzalékot szórtak, sőt, az építmény alapjait is lefektették.

Mit jelent a „műemlékpark” státusz?

A Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás megerősítette: elfogadták a „Platánsétány” természetvédelmi terület létrehozásáról szóló határozatot.

„Ez lehetővé teszi majd az út mentén húzódó fasor természetvédelmi státuszának javítását, valamint a fák gondozására és ápolására vonatkozó követelmények szigorítását, ami a jövőben kizárja azok ellenőrizetlen metszését vagy kivágását” – magyarázza Jurij Szpontak, a Kárpátaljai Megyei Kormányhivatal Ökológiai és Természeti Erőforrások Főosztályának igazgatója.

A védettségi státusz egyértelműen szabályozni fogja az ültetvények gondozását:

  • Tilos: a kivágás, a koronavágás (a korona mélyreható levágása), valamint bármilyen olyan építési vagy földmunkák elvégzése, amelyek károsíthatják a gyökérzetet.
  • Megengedett: a száraz és sérült ágak higiéniai eltávolítása, az invazív növények elleni védekezés, valamint új platánfák ültetése.

Problémás kérdések: a terület csökkenése és a szakemberek hiánya

A közösség győzelme ellenére a környezetvédők és az aktivisták számos kockázatra hívják fel a figyelmet. Különösen az, hogy a tervezett 1 hektár helyett (amelynek a platánfák kiterjedt lombkoronájának teljes területét kellett volna lefednie) csupán 0,5 hektárt vettek védelem alá. Dzvinka Bilonog attól tart, hogy a terület határain kívül eső lombkorona-részek ismét a gondatlan metszés áldozatává válhatnak.

Ezenkívül a platánfákért folytatott küzdelem rávilágított az uzsgorodi zöldterületek gondozásával kapcsolatos rendszerszintű problémára. Az aktivisták kérdéseire kiderült, hogy a városban a fákat metsző közmű- és alvállalkozói szervezetek alkalmazottai csupán munkavédelmi oktatáson vesznek részt, de nem rendelkeznek arborisztikai szakképzettséggel. A Platános sugárúton akár 30 centiméter átmérőjű ágvágásokat is rögzítettek – ezek a „nyitott sebek” kaput nyitnak a fertőzéseknek és a kártevőknek.

Most következik az eljárás végleges lezárása a megyei tanács szintjén, valamint jogi védelmi mechanizmusok keresése a magántulajdonban lévő területen található négy platánfa számára. Mindazonáltal a Platánsétány története már most is példaként szolgál Uzhhorod számára arra, hogy a városlakók elkötelezettsége hogyan képes megakadályozni a zöldterületek megsemmisítését, és arra késztetni a hatóságokat és a közműszolgáltatókat, hogy átálljanak a városi fák gondozásának európai szabványaira.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Keresés
CégkatalógusKárpátalja intézményei, vállalkozásai és szolgáltatásai egy helyenKatalógus megnyitása →
Támogassa a független médiát

Őszintén, fizetett tartalmak nélkül írunk Kárpátaljáról. Támogatása segít a további munkában.

♥ Támogatom
Legfrissebb hírek